Göbölyös N. László írása

Martina Colombari élt át már néhány drámai helyzetet életében, de ezeket igazából színésznőként szereti. Az egykori Miss Italia ma már nem csupán szépségével hódít, hanem játékával is: különösen kedveli az izgalmas, feszült történeteket, krimiket.

Eddigi legnagyobb élménye a Bízz bennem (Fidati di me) sorozat volt, amelyben együtt játszhatott az olasz film egyik legendás alakjával, Virna Lisivel. A film rendezőjéről, Gianni Lepréről pedig úgy vélekedett, hogy olyan „régi típusú” filmes, aki kipréseli a lelket a színészből. „Forgatás után hazamész, nézed a falat és nem ismersz magadra” – vallotta be. Ugyanakkor örült annak, hogy elszakadhatott a modell-léttől, hiszen egy bűnben élő, külsejében is a fájdalmat hordozó nőt kellett alakítania. Nagy álma, hogy egyszer egy leszbikus szerepet kapjon.


Martina ma már „tragédiaként” emlékszik vissza arra, hogy 16 évesen Miss Italia lett. Szülei sem örültek neki: apja a döntő estéjén azt tanácsolta neki, hogy adja oda koronáját a második helyezettnek és menjenek haza. Ő azonban nem akarta kihagyni a nagy lehetőséget, vonzotta a kihívás. Mélyvízbe dobták, jött a modellélet, a tv, a mozi, mindent rohamtempóban kellett megtanulnia.

Ma is beleborzong, amikor felidézi azokat a divatbemutatókat, amikor olyan nagyágyúk árnyékában kellett a kifutóra lépnie, mint Monica Bellucci, Carla Bruni, vagy Claudia Schiffer. A kamerák előtt viszont meg kellett küzdenie a filmező modellekkel szembeni előítéletekkel, bebizonyítva, hogy nemcsak szép, hanem tehetséges is.



Élete nagy drámája volt, hogy három évig volt a síkirály Alberto Tomba menyasszonya. Halálosan szerelmes volt a nagy bajnokba, aki azonban valóságos „urának és parancsolójának” képzelte magát. Viharos kapcsolatukról, Tomba féltékenységi rohamaitól hangos volt a bulvársajtó: nem csupán azt viselte nehezen, ha valaki rávetette tekintetét kedvesére, hanem attól is félt, hogy megelőzi őt a sztárranglistán.

Az élet azonban kárpótolta őt a szerelemben is. Érdekes módon egy sportcsillag örökébe egy másik lépett: Alessandro Costacurta, aki 20 éven át volt az AC Milan „áttörhetetlen” védelmének beltagja, (Tassotti, Baresi, Costacurta, Maldini, ugye emlékszünk?) ötszörös BL-győztes, VB-ezüstérmes. A „Billy” becenévre hallgató, ugyancsak jóképű, zöld szemű futballista, aki a pályán nem kért és nem adott kegyelmet, szerencsére nem a „zöld szemű szörnyeteg” jegyében született – pedig Colombari nem mondott le az aktfotózásról sem - mi több, egyik fő feladatának tekinti, hogy, miután ő mindent megnyert az Ördögökkel, amit lehetett, Martina további karrierjét egyengesse. Két évvel ezelőtt Costacurta még arról is lemondott, hogy a Pisa vezető edzője legyen, és több időt tölthessen családjával. A két férfi legfeljebb abban hasonlít egymásra, hogy egyaránt kilenc évvel idősebbek Martinánál.

Harmóniájuk egyik záloga, hogy rendszeresen „kimenőt” adnak egymásnak, amikor barátaikkal lehetnek. Politikában sincsenek különösebb ellentéteik: Martina a nők jogaiért száll síkra, önkéntesként dolgozik már évek óta egy éhező gyermekeket segélyező alapítványban, Billy környezetvédő aktivista. Ezzel szemben soha nem akartak „álompáros” lenni, inkább azt igyekeznek megmutatni, hogy egy nagy sportoló és egy híres modell is képes „normális életet” élni.

Martina és Billy között az egyetlen „komoly” súrlódási pont: fiúk, Achille, az Internek szurkol. A papa már beletörődött, különösen, hogy azért az ő kedvéért a srác néha felveszi a piros-fekete mezt.