Göbölyös N. László írása

A szimbolista kezdetektől az utolsó évekig, középpontjában a Természettel: ez a vezérfonala annak az életmű-kiállításnak, amely Giorgio De Chirico munkásságát mutatja be a római Palazzo delle Esposizioniban.

A 140 festményt felsorakoztató tárlat az utolsó rendezvénye annak az ünnepségsorozatnak, amellyel a De Chirico által meghirdetett „metafizikus festészet” születésének 100. évfordulóját ünnepelték Olaszországban.



„A természet megengedheti magának, hogy mindenben tékozló legyen, a művésznek azonban minden pillanatban mértékletesnek kell lennie. A természet a zűrzavarig termékeny, ezzel szemben a művésznek visszafogottnak kell lennie. Ezen felül a legfontosabb a végeredmény szempontjából, hogy ne akarjon megörökíteni egyetlen lélegzettel egy olyan figuratív impressziót, amely kezdettől fogva jelen van, hanem teljes egészében ama egyedi rész megszületésének szentelje magát, amelyet éppen fest. Akarat és fegyelem: ez minden. Fegyelem az egész mű, akarat a mű részleteinek megközelítésében” – írta De Chirico.



A Mester (1888-1978) 1910-ben hirdette meg elméletét, és munkássága nagy hatást gyakorolt a szürrealistákra, köztük Salvadorr Dalíra és René Magritte-ra. Tér- és alakábrázolása még a filmet sem hagyta érintetlenül: Michelangelo Antonioni kevés alakos kopár tájai (A vörös sivatag, 1964, Zabriskie Point, 1969) De Chirico képeinek hangulatát árasztják. Ugyancsak őt idézte képi világában Valerio Zurlini a Dino Buzzati-regényből készült Tatárpuszta (1976) című filmben.



Giorgio De Chirico életmű-kiállítása július 11-ig látható.

http://www.palazzoesposizioni.it/Mediacenter/FE/CategoriaMedia.aspx?idc=263